Sör:

Kínában köszönhetően az 1900-as évek német megszállóinak mára már szépen virágzik a söripar, termékeivel egész elfogadható minőséget vonultatva a nemzetközi piacra. Kis városunkban, Nanjingban elsősorban a Qingdao nevű sör viszi a prímet, kivívva mind a helyi, mind a külföldiek ( és elsősorban nemzetünk Tamása ) lelkes elismerését.

Meg kell még emellett említenünk a Xue , vagyis Hó nevű folyékony búzát, és a többi helyi jellegzetességet mint a Harbin sört ( meglepő módon a Harbin nevű városban, a korábbi Mandzsúriában gyártják...) . Guilin nevezetessége a LiQ, míg Shandong tartomány híressége a Taishan-i sör.

Míg az otthoni sörök átlagosan 4-5% -os alkoholtartalommal bírnak, addig az itteniek között a németek által alapított Qingdao 2,6%os, Harbin 3,6%os. Hatásuk a citromos Gösserrel egyenértékű, úgyhogy csak módjával fogyasszuk!

 

Szeszes italok:

 

Kína híres pálinkája a Baijiu, mely 40%os alkoholtartalom körül mozog. Íze egy felhipózott disznóóléhoz hasonlít. Legtöbbször mindenki úgy csinál, mintha már becsípett volna tőle, csak hogy ne kelljen többet innia belőle. Sajnos a kínaiak roppantul szeretik, és nagy élvezettel kóslaltatják a bátor ( és bohó, de mindemellett meggondolatlan ) lelkű külföldiekkel. Hasznos és kipróbál, mindemellett gyakran alkalmazott menekülési mód : Gyógyszert szedek/ antialkoholista vagyok/ allergiás vagyok rá. ( Sajnos a terhes vagyok kikiáltás rájuk valamilyen okból nem hat, bár férfiaknak talán sikerül annyira zavarba hozniuk evvel a jóravaló vendéglátókat, hogy meglepetésükben eltesznek szándékukról. )

 

Buliitalok:

 

A külföldiek által is látogatott szórakozó egységek nagy sajátossága, hogy meglehetősen drágán osztogatják a bódító italokat. Valószínűleg emögött az állhat, hogy míg a jó európaiak bőven ihatnak és ez 1-2 óráig meg sem árt nekik, addig az ázsiai ifjúságnak egy kupica után máris keresztbe áll a szeme ( és itt persze nem az eredetileg made in China-ban gyártott gyári tartozékos állapotról beszélek.)

A legfelkapottabb italok közé tartozik a Remy Martini és a Whisky , persze tegyük hozzá hogy ezeket az italokat a kiízelhetetlenségig felhígítják jeges-teával, azonban mindemellett meglepő módon ízletesebb, mint aminek hangzik. Egy üveggel ebből a „csodából” csupán 600 yuanért osztogatnak akciósan, ami potom 18000 Ft. ( nem, nem számoltam el, tényleg ennyi.) Otthon nem is ismerek olyan helyet, ahol még csak megközelítik ezt a színvonalat az árak.

Persze nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a külföldiek a bulizás terén is kitüntetett szerepet kapnak.

 

A bulizás „veszélyei”. Míg otthon egy jóravaló lány még csak meg sem hagyja magát hívni a férfiak által, mert fél, hogy valamilyen szert belekevernek az italába, addig itt ez a veszély szerencsére nem áll fent. Hiszen itt is tilos a drogozás, csak épp itt ezt a szabályt be is tartatják, és úgy tűnik nincs is rá igény.

 

A szórakozóhelyek további jellegzetessége, hogy a kínaiak valamilyen oknál fogva nem tudnak, és nem is mernek táncolni. Számukra kevésbé ijesztő 20 céges alkalmazott, nagyfőnök előtt karaokézni, mintsem hogy kiperdüljenek a táncparkettre, és elvegyüljenek a boogie-zó tömegben.

 

Mindezek után a bulizás kifejezetten jó ismerkedési lehetőség, hiszen a kínaiak által favorizált Martini-tea és Whisky-tea kombináció annyira híg az európai szervezet számára, hogy jó pár körre meghivathatjuk magunkat, mire csak nagyon talán-talán lesz egy kis jókedv érzetünk.

Szóval fiúk, lányok, irány a táncparkett, vegyüljetek, ismerkedjetek!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nekemezkinai.blog.hu/api/trackback/id/tr592679005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása