Az utazás számomra olyasmi, mint mikor az ember szerelmes. Érzi az érzéseket, de vhogy mégis minden olyan gyorsan történik körülöttünk, hogy az agyunk vhogy próbál védeni mindekt a túlzott érzelmektől, a szélsőségektől. Ezért aztán csak jóval később, jóval homályosabban tudjuk csak felidézni ezeket az emlékeket.

Mindezek ellenére nagyon fontos, hogy később újra átéljük ezeket az emlékeket, elemezzük, újragondoljuk őket. A blogolás ebben lehet segítségünkre.

A későbbiekben különböző témákban fogok rövidebb-hosszabb elmélkedéseket, szösszenetek közzétenni. Valószínüleg nem mindenkinek fognak tetszeni, de hát nem kötelező olvasni. Ha valakinek mégiscsak tetszene, annak csak örülni tudok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.